|
Kategória: Egészségügyi problémák Gyógyító füvekAz erdők, mezők, dombtetők tálcán kínálják gyógyhatású növényeiket. Az ember feladata, hogy felismerje és elkészítse azokat egészsége javítása érdekében. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, melyik növény mire való, mikor és hol szedhetőMegfelelő ismeretek birtokában a természet bőséggel megrakott zöld asztalán sokféle betegségre, búra-bajra meglelhetjük a megoldást jelentő gyógyírt! Mielőtt nekivágnánk a természetnek, hogy begyűjtsük az éppen rügyező, virágzó, burjánzó gyógynövényeket, érdemes átvennünk néhány alaptételt szakértőnk, Dr. Varjú Márta segítségével. Dr. Varjú Márta: jogász, mentálhigiénikus szakember. Tizenhat éve foglalkozik természetgyógyászattal és különböző alternatív módszerekkel. Évekkel ezelőtt belga természetgyógyászok segítettek neki leküzdeni súlyos, daganatos betegségét, azóta ő is kutatja, oktatja az alternatív gyógymódokat. A természetgyógyászat jogszabályi rendezését követően, állami vizsgáztató lett kineziológiából, alternatív mozgás-masszázs terápiából, fitoterápiából, és életmódtanácsadás-terápiából. Néhány évvel ezelőtt a kamilla volt az egyetlen olyan gyógynövény, melyet fenntartások nélkül, az egészségügy minden területe elfogadott. Azóta kinyílt a természet éléskamrája, sorra jelennek meg drogériák, herbáriák, s ma már a legforgalmasabb belvárosban is bárki hozzájuthat ilyen-olyan gyógyfűhöz. Annak, aki maga szeretné beszerezni a jótékony hatású növényeket, ezúton kínálunk néhány fontos alapismeretet. (Persze mindemellett nem árt túratáskánkba egy szakkönyvet is betenni, hiszen olykor még egy tapasztalt hozzáértőt is megtéveszthet két különböző tulajdonságú, ám roppantul hasonló növény...) Szedés, lelőhely: A gyógyfüvek szedése során nagyon fontos, hogy olyan helyről szerezzük be őket, amely távol esik nagy forgalmú utaktól, ipari létesítményektől. Mivel a talaj szennyezettségét �első látásra" nehezen lehet felmérni, igazán megbízhatónak talán csak az elzárt természeti területeken termő gyógynövények, vagy a hivatalos állami forgalmazásban kapható gyógyfüvek számítanak. Ha valaki olyan erdőben vagy réten kirándul, amit tisztának ítél meg, azért nyugodtan szedhet néhány gyógyfüvet. Felismerhetőség, összetéveszthetőség: Kizárólag azt a gyógynövényt szedjük le, amelyiket ismerjük, hisz egyes ártatlannak látszó bogyók mérgezőek is lehetnek! Léteznek olyan gyógynövények, amelyek csak orvosi felügyelet mellett alkalmazhatók, mivel eredendően gyógyszereket készítenek belőlük. Ilyen például a nadragulya vagy a belindek. Biztos, ami biztos alapon, a gyűjtögető útra vigyünk magunkkal szakkönyvet is! Szedési idő: Minden gyógynövénynek megvan a maga szedési ideje. Attól függően, hogy az adott növény levelét, virágát, gyökerét, vagy az egész, föld feletti részét, azaz a herbát használjuk, meghatározott, mikor gyűjthetjük be. Mivel túladagolásuk lehetséges, az általános szabály az, hogy a gyógyfüveket kúraszerűen alkalmazzuk. Ha a növény virágát szedjük, ne csak a szirmokat gyűjtsük be, hanem az egész virágfejet, porzóval együtt. Íratlan szabály, hogy gyógyfűgyűjtésnél életben kell hagyni a növényt! Bánjunk velük óvatosan, ne semmisítsük meg és pusztítsuk el őket! Otthoni teendők: Mindig száraz időben szedjünk gyógynövényt. Ebből adódóan megmosni sem kell felhasználás előtt. (Kivéve a gyökereket, amiket alaposan meg kell súrolni, mielőtt megszárítjuk.) A leszedett gyógyfüveket terítsük ki szitára vagy pamutkendőre, de semmiképpen sem papírlapra, mert akkor alulról nem tud szellőzni és befülled. Árnyékos helyen szárítsuk, ahol negyven foknál nem magasabb a hőmérséklet. Nem jó módszer a csokorban való felakasztás, mert berohadhat a bokréta közepe. Forgassuk meg sokszor, törjük össze, majd száradás után ollóval vagy kézzel aprítsuk darabokra. Sötét falú üvegben tárolva két évig felhasználható, s ezt követően sem lesz ártalmas, csak elveszti gyógyhatását. Elkészítés: Többféle felhasználási mód létezik attól függően, hogy mi a drog. (a drog a gyógynövénynek az a része, amit hatóanyagként használunk). Általános szabály, hogy a föld alatti részeket mindig áztatjuk, a föld felettieket pedig vagy főzzük, vagy forrázzuk. Amennyiben finom alkatrészekről van szó, például a növény virágáról, akkor azt forrázva �tálaljuk". A legmodernebb alkalmazás szerint, tegyük papír filterbe a szárított növényt és filteres tea- vagy kávéfőzőn forrázzuk át. Tapasztalat szerint a legtöbb hatóanyagot így sikerül kioldanunk. Ízesítőként használhatunk mézet, bár a legtöbb gyógynövény íze önmagában is finom. Az emésztőrendszeri problémákra szedett gyógyfüvek esetében kifejezetten tilos az édesítőszer használata, mivel így kiiktatjuk annak gyógyhatását. A légzőszervi megbetegedéseknél azonban javasolt a méz alkalmazása, ugyanis az ilyen jellegű problémákra jótékony hatással bír. Napi adagolás: Ha emésztőszervi problémákra iszunk gyógynövényből készült teát, azt mindig éhgyomorra, étkezés előtt fél órával tegyük. Körülbelül egy bögrével, azaz 2 dl-t fogyasszunk. Más egészségügyi problémánál naponta többször is lehet ilyen teát iszogatni. Amennyiben egyszerre főzzük le a napi mennyiséget, forrázzunk le egy evőkanálnyi gyógyfüvet egy liter vízzel, ha pedig fogyasztás előtt készítjük el, tegyünk egy teáskanálnyit egy bögre vízhez. Sose forrón és mohón, hanem langyosan és kortyolgatva igyuk a készítményeket, ellenkező esetben hányinger alakulhat ki! Alkalmazás: A gyógynövények szedése általában két-három hétig, kúraszerűen javasolt. Egyeseket, például a galagonyát hosszabb ideig kell adagolni ahhoz, hogy hatásukat kifejtsék. A gyógynövények általában sokkal lassabban hatnak, mint a gyógyszerek, ám eredményük nagyon tartós. Fontos szem előtt tartani, hogy nem gyógyszer helyett, hanem annak kiegészítésére szolgálnak. Ha nincs különösebb problémánk, alkalmazzuk betegségmegelőzőként. Ebben az esetben a háziorvosnak mindenképpen tudnia kell erről a gyógymódról, mert előfordulhatnak olyan betegségek, melyeknél a doktor a felírt medicinákon kívül mást nem javasol! A kúraszerű szedést legfeljebb két-három hétig szabad folytatni, s a következő periódus előtt tanácsos két-három hónapos szünetet tartani. A szervezet egyébként �nem kívánással" jelzi, ha már nincs szüksége az adott gyógynövényre. Gyógynövény-mix: Amennyiben valakinek többféle egészségügyi problémája van, ebből következően többféle növény szükséges gyógyulásához, a füveket akár össze is keverheti, és egyben le is főzheti teának. Viszont, ha gyökereket is fel szeretne használni, azt külön főzze meg és annak levét vegyítse a teával. Vannak azonban olyan föld alatti növényi részek, melyeket rágcsálni is lehet. Ilyenek például a ginzeng és az édesgyökér, melyek felhasználás előtt alaposan megtisztítandók! Mindennapi gyógynövények: Vannak olyan gyógyfüvek, amiket szinte nap mint nap használunk, anélkül, hogy tudnánk jótékony hatásukról. Ilyenek például a fűszernövények: a tárkony, majoránna, fekete- és fehérbors. Ezek mértékletes használata jótékonyan hat szervezetünkre: emésztésserkentő, étvágyjavító funkciójuk van. Otthon, a konyhakertben is termeszthetők a gyógyfüvek, de van, amelyik magától is nő, mint például a gyermekláncfű. Szépítő gyógyfüvek - biokozmetika: Gyógynövények segítségével szépségünket is megőrizhetjük. A citromfű kiváló nyugtató hatású. Ha megfőzzük teának, mártogassunk bele sminkvattát, s azzal töröljük át arcunkat. Kitűnő szemnyugtató a búzavirág, amit a citromfűhöz hasonlóan kell felhasználni. Zabpehelyliszttel készült arckrémekbe is cseppenthetünk gyógyfűteát, s így arcpakolásként is használhatók. (A cikket beküldte: Süncike)
|