|
Kategória: Táplálkozás és egészség Zsíros kérdésekA zsírok a szervezetben létfontosságú szerepeket töltenek be, energiát szolgáltatnak. A koleszterin egy zsírféle, amely a sejtek falának egyik alkotóeleme, az idegszövet alapanyaga, de részt vesz az ásványianyag-transzportban, az epetermelésben, a csontképzésben, az immunműködésben, a hormonok kialakulásában, a vitaminszintézisben is.A koleszterin a vérben a fehérjékhez kötődik, amelyek meghatározzák a szállítás, a forgalom irányát. Ideális koleszterinszint: A túl sok koleszterin lerakódik az érfalon, és szív-érrendszeri, májbetegségeket okoz(érelmeszesedés), a statisztikai adatok szerint daganatos elváltozások alapját teremti meg. Ugyanakkor koleszterin nélkül élni nem lehet! A cél az ideális vérkoleszterinszint megtartása, amelynek alapját már csecsemőkorban kell lerakni. A fiatal életkorban teremtjük meg ugyanis a késői táplálkozási szokásokat. Magyarország a nemzetközi statisztikai összehasonlításokban élen áll a magas koleszterinszinttel összehozható betegségek gyakoriságában, tehát a zsíranyagcsere alakulása a népegészségügyi feladatok fontos megelőző programjának kulcskérdése. Ne adjunk zsírt a csecsemőnek? Ez lehetetlen, hiszen szükségük van rá! A növekedés alapja: Csecsemőkorunkban fogyasztjuk a legtöbb zsírt a magas energiaigény és a növekedési szükségletek fedezésére. Az anyatej zsírtartalma magas, így koleszterintartalma is, úgyszintén az esszenciális telítetlen zsírsav mennyisége is. Ennek megvan a fiziológiai magyarázata fejlődéstani, anyagcsere és immunológiai szempontból. A hozzátáplálás során pedig törekedni kell a táplálék-összetevők helyes arányának kialakítására. A vér koleszterinszintje ugyanis egyenesen arányos a táplálékban található zsírral, annak koleszterinjével. Ezért tanácsoljuk a második fél életévben, hogy a babák sovány pulyka-, csirkehúst fogyasszanak, de ajánlott a nyúlhús és hetente egy-egy alkalommal a sovány sertés- és marhahús is. A baromfihúsról húzzuk le a bőrt, mert alatta lapul a zsír, a disznóhúst pedig azért tettük a sor végére, mert az izomrostok között sok úgynevezett rejtett(szabad szemmel nem látható) zsiradék helyezkedik el. A főzelékek készítésekor inkább a habarást tanácsoljuk, mint a rántást. Ha az elkészítéshez vagy a kalóriapótláshoz zsiradék szükséges, az leginkább hidegen sajtolt növényi olaj vagy margarin legyen. Halat és tojást! Már ebben az életkorban tanácsos a párolás, mind a zöldféléket, mind a húst illetően. A halhús telítetlen zsírsavtartalma miatt igencsak tanácsos, egészséges, érvédő táplálék. Egyéves kor után a baba kaphat tejterméket és tojást is, ezek adása sokkal egészségesebb, mint a zsírban kifejezetten gazdag felvágottaké, kolbászoké, szalonnáé. Ez nem zárja ki azt, hogy időnként a baba ez utóbbiakat, a vajat, a zsíros sajtokat is megkóstolja, de ügyeljünk arra, hogy a gyermekkel megetetett zsír a kalóriabevitel 30%-át ne haladja meg. Azokban a családokban ahol gyakori a magas vérnyomás, az elhízás, az epebetegség, az infarktus, különösen ügyeljünk a táplálékbevitel mennyiségére, annak arányaira. A telítetlen zsírsavak, az étkezési rostok csökkentik a vér koleszterinszintjét. Adjunk mindennap gyümölcsöt, főzeléket, babmüzlit. A rostok megkötik a bélrendszerben a koleszterint és gátolják visszaszívódását, tehát egyéb áldásos hatásaikon túl a zsíranyagcserébe is kedvezően szólnak bele. A sok szénhidrátból ugyancsak koleszterin lesz. Tehát jobb, ha már kicsi korban a gyermeknek gyümölcsöt adunk a kezébe a magas szénhidrát-és zsírtartalmú nassolnivalók helyett, így sokkal nagyobb ajándékban részesítjük, mint gondolná, hiszen egészsége felett őrködünk. (A cikket beküldte: rencsilany)
|